Nyíltan, egyenesen, őszintén magamról, az életemről

2022. október 07. 09:46 - tenshinotamago

Humán nekrológ

Kipusztulunk, világvége lesz, legbelül érzi mindenki.
De van még valamennyi időnk…
Néhány hónap, néhány év, vagy évtized, netán évszázad.
Egy perc az egész.

Még kell egy utolsó nagy buli. Hangos! Látszódjon a holdról is!
Mámoros tánc, ütés, rombolás, zúzás, orgia, extázis, hedonizmus.
A DJ legyen Isten unokája. A papa és a nagypapa már halott ugyanis.
Bár, már minden mindegy, azért csak vegán fogások, mindenmentesen, avokádós bio latte, na meg kokain Tony Montana-tól.

Jöjjön mindenki, az összes populista: nácik, fasiszták, lipsik, zöldek, feministák, nőgyűlölők, átoperált óvodások és hát a fundamentalista iszlám terroristákat is szívesen látjuk. Talán lesz egy bombájuk, ami elpusztít mindenkit. Vagy összeborulunk. Namaste – együtt zengjük. Iphone-ra veszünk mindent és még kiposztoljuk mielőtt meghalunk mind.

De előtte: karmatisztítás, jóga, meditáció, mantrázzuk: minden egy, egyek lettünk, egyként pusztulunk el. Csak még egyet sortolnék… Vennék kriptovalutát is. Jól jöhet majd a túlvilágon. Majd ott alapítok céget, pártot vagy vallást. Odaát is kell a profit, ami mindent felülír. Namaste. Allah Akbar.

Na de melyik túlvilágba megyünk? Menny? Pokol? Purgatórium? Brahman? Nirvána? Bardo? Vagy a nagy büdös semmi.

Csak az egy élet, a test van. Kaja, pia, narkó, kurvák, hímringyók, identitás nélküli politkusok, akik csak felmérnek, és olyanná lesznek, amilyennek akarják őket. És robotok, szervilis szolgák, cégvezetők, mesterséges intelligencia, algoritmus. Namaeste.

Kell még egy after. Onnan majd élőzünk. Szia Uram! Az emberiség gyászbeszédét hallod. „Szippantás… szippantás mélyre”… Hoppá! Hát mi volt itt?

Egysejtűek. Halak. Majmok. Jött a monolit, aztán az ősember. Egyiptomiak. Görögök. Arabok. Zsidók. Rómaiak. Buddha. Lao-ce. Jézus. Komoly arcok, az utolsót kinyírtuk. Vallások. Vándorlások. Vikingek. Honfoglalások. Királyok. Kolumbusz. Amerika. Tömegmészárlások. Pestis. Inkvizíció. Művészet. Parfüm. Bódulat. Beethoven. Monet. Thomas Mann. Freud és Hitler. Sztálin és Gandhi. ’68 („senki nem hallja vagy nem is akarja hallani, senki nem érti, senki nem érzi”), Polanski, Antonioni.

Béke. Millennium. Internet, Okostelefon. #metoo. Politikailag korrekt covid-viccek, a nemek eltűntek. Mindenki buborékban. Olyan silány lett minden.

Ha nem is minden, de régen jobb volt („csak még egyszer gyere elő, a résből, hol elbújtál”).

Halottról igazat vagy semmit. Minden féknyúz lett. Namaste.

Fejezzük be, emberek. Tűnjünk el. Úgy jobb lesz minden. Legyen csend. Namaste.

72c7255b4215f14ad69d53515d8e9c9f.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ittazeletem.blog.hu/api/trackback/id/tr2117948770

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Nyíltan, egyenesen, őszintén magamról, az életemről
süti beállítások módosítása