elvágtad a reményt,
ám a vágy itt maradt.
kíméletlen vagy, ki akarsz ábrándítani magadból,
de én nem tudlak nem szeretni.
persze beletörődtem a realitásba,
viszont a barátom is vagy.
az is maradhatnál.
mindegy, hogy hol vagy.
azért mégsem teljesen mindegy.
meghívnálak egy sörre vagy kettőre.
és csendben lennénk közben
egy légszennyezett pesti éjszakában.
jó barátok lehetnénk.
nem kell több.
még egy séta a hév megállóig,
aztán mehetnél is haza.
ennyi elég is most már.
szép ez így, hidd el.
most magamba merülök,
nem akarok többet már
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.