nem igazán ismeri a nőket, ami azt illeti. nyelvüket nem beszéli, jeleiket észre nem veszi. de gyakran kiveri. nulla.

nőket gyűlöli. KURVÁK VAGYTOK MIND!!! (persze nem, dehogy is)

jönnek a gyengéd érzelmek. simogatás, puhaság. PUHAPÖCS!! sír…ehh..

pink flojdot hallgat meg depesmódot. na! rédióhed nem maradhat el… szóval..

csak csendben meghúzódik, hallgatag. figyel. bambul. ÁÁÁ!!! ez úgyse, az soha. melyik? az ott a sarokban? hm.. talán…á nem.. ha jobban megnézem, az kizárt… fáradt már, hazamegy. ez nem az ő világa.

csak úgy telnek a napok. semmi érdemleges nem történik, jelentéktelen minden. már sajnálni sincs ereje magát. fogyaszt egy kis kultúrát (ritka, hogy mélyet) szól a zene. ambient. belemerül. csókolna, ölelne, cirógatna, de már kiverni se kedve, se ereje. kurvák? ugyan kérem. borozik, kukoricasörözik. egyedül. amikor nem, igazából akkor is. nincs érdemi kapcsolódás. na jó… néha de. rátör a melankólia (Lars te állat, imádlak)… hogyan kell egy nővel beszélni, leszólítsam? várjak csendben? megmondjam neki, hogy mennyire nyomorult, mennyire bullshit, amit mond? vagy egyetértően bólogassak, bamba mosollyal? aha… FASZOM BELÉTEK! ha első verzió az a baj, ha második, az a baj.

nem művész. bár néha (egyre ritkábban) kreatív. vége az inspirációnak, nincs közölni való, unalmas minden (már úgyis tudom a LEGFONTOSABBAT BAZMEG) nem is akar semmit. hja! ez nem vonzó. senkinek se kell, senki sem akarja érteni. (ANTIFÉRFI vagy bazmeg! –szerk. megjegyzése)

ki az az anyámasszonykatonája? az a magába forduló furcsa? na hagyjál, ez még szűz.. biztos vagyok benne, ugye Ancsa? azt se tudja, hol vana  csiklód "Sírok XD"ezzel soha, de soha…

jól van, úgy sem tetszik, rajzolt a szemöldöke, és tetoválása is van a nyakán…hagyjuk…

Férfi erős.
Férfi nem sír.
Férfi stabil, nő támaszkodik rá.
Férfi erősebb.
Férfi kemény, dominál.
nő követi, felnéz rá.
Férfi nem mutat gyengeséget.
Férfi beszél, Férfi dönt.
nő tiszteli, nő imádja.
Férfi mindig magabiztos.
Férfi mindent tud. Szuperférfi.
Férfi nem fejez ki érzelmet.
Férfi megbasz.
Férfi erekció.
nő még szerelmesebb.
nő gyengéd, nő babusgat.
Férfi megbasz.
Férfi húst eszik hússal.
Férfinak férfigyermeke születik.
Férfi bátor.
Férfi ugrik, mászik, üt, megvéd.
Férfi katona.
Férfi megbasz.
nő gyengéd, nő simogat.
Férfi sikeres, férfi gazdag.
Férfi megjavít mindent.
Férfi megbasz.
Férfi hírből sem ismeri a depressziót.
Férfi részeg, férfi foci.
nő kiveri, és leszop.
Férfi üvölt, Férfi Isten.
Férfi Magyar.
Férfi disznót vág.
Férfi pálinka.
Férfi Apa.
Férfi megbasz. 

Egy férfi nem lehet érzékeny!
Egy férfi csak megbasz!
Egy férfi sosem csókol, sosem simogat!

A férfi megbassza a fiát.
De a férfi nem buzi.

a végére értem.
ami fontos volt, megtanultam.
hogy már eleget éltem,
s elfogyott az utam.

csak egy film volt az egész.
most jön a befejezés, majd a stáblista.
ez a legutolsó rész,
többet már nem tehet Pista.

visszatérek az origóba.
ezen kívül nincs semmi.
csak belefekszem a hóba,
majd eltűnök, s ennyi.

volt az egész,
búcsúzom tőletek.
emlékezzetek rám, és kész,
szerettelek titeket.

a tudat vigilitása és integrációja megtartott. orientáció mind auto-, mind allopszichésen térben és időben megtartott. figyelme felkelthető, irányítható, a célképzetet megtartja. észrevevési, érzékelési zavar, vagy erre utaló közvetlen jel nem észlelhető. képzetek, fogalmak az iskolázottsági szintnek megfelelőek. gondolkodás alakilag ép, doxazmák alakilag nem explorálhatóak, tüneteire centrál. szenzitív élménymód. magatartása vizsgálati helyzetben markánsan támaszkereső. a megjegyző, megtartó és felidéző emlékezés megtartott. hangulata kp. depresszív, kp. szorongás szubjektív vegetatív és viselkedési jegyei láthatók. érzelmi labilitás. szociális gátoltság. intrafamiliáris kapcsolatai konfliktusosak. pszichomotoriuma megtartott. formai zavart nem mutat. szuicid gondolatokat és szándékot negál.   

érzékiség, kéj, szex.
szopás, nyalás, behatolás, gyönyör.
lovaglás, misszionárius küldetés.
hátulról, oldalról, na meg szájujjazás.
vadul, lágyan, gyengéden vagy bestiálisan.
összekócolódó haj, nyögések.
egy lenyelt hajszál, harapások.
irányíthatatlan spriccelés, egy csík a haján oldalt,
majd egymás mellett fekvés.
megkér, hogy maradjunk csendben.
lefutott a program.
10 print „dugtunk”
20 end

jöhet ennio morricone és a polip.
örömmámor, aztán..
mégis hamar elillan.
emlékszem rá, de csak mert jó a memóriám.
igazán nem érint meg.

N... az idegen. én csak így hívom.
hát vele semmi ilyesmi nem volt.
de egyszer hozzám bújt sörözés után a parkban.
a fűben.

fejét a vállamra tette. simogattam. arcát, nyakát..
fogtam a kezét. másfél perc se volt.
életem legboldgabb rövidke pillanatai. momentum.
belém égett, sosem felejtem.
itt marad velem. a legboldogabb idő.
a dugás ehhez képest  sehol sincs.

olyan tiszta minden.
nincs már mit kérdezni, nincs már kit kérdezni.
magam vagyok csak itt, mindehol.
most ide jutottam, ahol nincs semmi tennivaló.
megjelenik viszont egy fiú, és annak az élete.
ez az élet az ő filmje.
a forgatókönyv írójának kilétét homály fedi, mintha néha beleszólhatna a rendezésbe, de leginkább csak reagál helyzetekre ez a srác.
színész. semmit sem irányíthat valójában.
a fiú idemegy, odamegy, ezt csinál, azt csinál.
mostanában nagyon keveset örül dolgoknak. inkább mélabús, egyedül van (valamire biztos nagyon készül az író). persze a bánatát, fájdalmát mélyen megéli, sokat sír, magányába merül, vágyakozik valami után, ami számára teljesen elérhetetlennek tűnik, de vágya csak nem illan el. vele van, benne van egy lány is. szereti, kívánja őt, nem tudja kiverni a fejéből. pedig szeretné, de az író nem engedi meg. valamiért nem lehet a lány ővele. így kel lennie. fájdalom, gyötrelem jár mindezzel, és ezen muszáj keresztül mennie, így halad ez a történet. ennek is meg lesz az értelme. a fiú legalábbis így gondolja. nem akar kikerülni semmit. azt kell megélni, amit hoz az élet. a tudomásul nem vétel, tagadás, elfojtás csak rosszhoz vezethet, abból lesznek az igazán nagy bajok. ezért hagyja fájni az egészet.
ez nem mazochizmus, ezt nem ö csinálja, ez nem az ő szándéka, ez csak megtörténik vele, ő pedig megengedi megtörténni. elfogadja a filmjét, de tud közben valamit, amit szerinte csak kevesek: a filmje csupán nagy káprázat, akár az ő szerepe. szemfényvesztés. ő maga pedig valahol az egész mögött van. valami megragadhatatlan. az origó.

erre emlékezteti magát rendszeresen. ez több, mint elég. itt van csak igazán nyugalomban. ezt mélyebben éli most meg, mint valaha.

megkönnyebbül. a film pedig pereg tovább.

összeomlik
lebomlik
szétesik
ledől
magába roskad
összeesik
mélybe zuhan
alászáll
lemerül
süllyed
leveti magát
leugrik
összeroppan
széttörik

nem mozdul többé

sokáig hitegettél, áltattál,
reménynek nevezlek.
kínoztál, gyötörtél engem,
pedig átlátszóbb, valótlanabb nem is lehetnél.
most halott vagy.

de nincs még vége az adásnak.
ki kéne még teljesen ábrándulni.
intellektuális folyamat.
lassan csordogál.

szembesülök valamivel,
realizálom a nyilvánvalót,
tudatosul, hogy nem kellek neki,
nem is vagyunk egymáshoz valók.

nyugtatom magam,
minden a legnagyobb rendben.
a nap is süt hetek óta,
eső nem esett.

én hidegre vágyom,
jó lenne átfagyni.
mert hiába ez a megvilásgosodás,
katarktikus felismerések.

hiába nem vágyom már a csókjára,
se ölelésére, semmijére se isten igazán.
(persze lehet most is becsapom magam..)
még mindig a szívem szelete,
belém olvadt.
nem számít kivel mit csinál, kit szeret.

nem a remény hal meg utoljára.
vagy mégis, és már mindig így lesz?
ez, ami most van.
részem lettél, hordozni foglak húsomban,
csontjaimban, szerveimben, sejtjeimben, mindenemben.
lüktetünk.
akkor mégis eggyek lettünk,
bár nem éppen úgy ahogy először vágytalak.
mennyei közösülés ez,
permanens koitusz.  

most magamba nézek,
nem hazudok semmi szépet.
pislákoló lángocskák és hamu,
nem hoznak több tüzifát ide.

egy fiúcska áll ott a tűzrakás mellett,
fehér ing, kis kék nyakkendő, nadrágja kordbársony.
úttörő már nem lesz belőle.
de lehúzza a sliccét, mindjárt lehugyozza a tüzet.

itt kimerevedik a kép. lefagyott a fiú.
ez a pillanat van most, ez a jelenem.
elnyújtott állapot lett, állandósult.
de valami hallatszik mégis.

halk, kárörvendő szirén dalol.
a fenyőerdő belseje felől jönnek a hangok.
egyre félelemetesebb, valami varázsige ez.
és nem is szirén? tán boszorkány? mantrázik.

ez a bénító átok. métely, méreg.
elveszi erőm, mi befelé vihetne.
magamhoz, valódi békémhez, egyetlen nyugalmamhoz.
egy kis játék vitorlás hajóhoz.

pedig csak oda vágyom.

a fiú a homokban ült, és mesterét bámulta. teljesen belemerült. a mester hirtelen ránézett, megszólította: mit látsz? - kérdezte. a fiú nem tudott mit mondani, szótlan maradt.

pár nappal később összegyűltek a mester körül az erdőben a fiú meg még sokan mások. a fiú mélyen a mester szemébe nézett, s megkérdezte: mit látsz? a mester így felelt: magamat.